Szerintetek mit jelent a harci kutya kifejezés, ha ezt hallják, mit gondolnak az emberek?

Legtöbben sajnos mai napig azt hiszik, hogy a staffordshire terrier, bullterrier a harci kutya. Pedig még a két kutyafajta között sem tudják a különbséget, ha megemlíted, hogy bullterrier fogalmuk sincs hogy néz ki, csak azt tudják, hogy harci kutya és veszélyes.

Szerencsére egyre többen "hirdetik", hogy mik is a fajta sajátosságai és, hogy a "harcikutyaság" nem fajta függő.

Nekem is egy bullterrierem van, nem volt 2 éves a lányunk, mikor Zora megérkezett hozzánk. Kaptam hideget meleget:

"A legjobb kèrdések, amiket eddig kaptam: 1. ő melyik pitbull? - ő a bullterrier fèle. Mennyibe kerul? Ilyen kutyât akarunk hàzőrzőnek. Mondom neki, akkor ne ilyet vegyetek. De, hogy ez harci kutya. Aha, valaha megpròbâlták, de nem jött össze.


2. Ő a staffordshire terrier, ugye? Nem, ő bullterrier. Hù, akkor ez a harci kutya. Aha, az, kőkemènyen. Miközben ezt mondtam az ő havanese kutyája szét akarta tépni Zorát, ő meg csak nèzett hülyén, hogy mi van.

3. Idős bàcsi, idős tacskòval. Nem szoktam odaengedni Zorát, megvàrjuk, mìg a màsik kutya közeledik. Kèrdezi, nem fogja bàntani? Nem, mèg kölyök is, meg amúgy sem. De ez a harci kutya? Aha, igen  erre a bàcsika, de gondolom nevelés függő. Ìgy van  azèrt csak ér valamit a szajkòzàs, hogy nevelestől függenek a dolgok. Eddig szerencsére mindig pozitìv lett a vègeredmènye minden talàlkozásnak ès kèrdésnek  èrdekes, hogy ezeket a kérdéseket nem kapom meg, mikor Hannàval sétáltatjuk. Olyankor biztos nem mernek oda jönni, hàtha a gyerek harap "

 Amerikai staffordshire terrier története

A faj ősei Angliából származnak, de mégsem véletlen a jelző, hogy amerikai staffordshire terrier. Amerikai telepesek használták az amstaffok őseit a farmokon általános feladatok elvégzésre, viszont babysitterként is nagyon jól helyt álltak már akkoriban is ez a bulldogból kitenyésztett fajta. Mivel már az amstaff ősei is hihetetlen erővel bírtak, ezért gladiátorkutyákat is képeztek belőlük. Egy "pitt"nek nevezett gödörbe dobták a kutyákat, ahol harcolniuk kellett a túl élésért fajtársaikkal.

Angliában a XIX. század első feléig viadorkutyaként használták őket, ahol egy bikával, ökörrel kellett erejüket összemérniük. Ezek a viadorkutyák általában mészárosok kutyái voltak és az volt a feladatuk, hogy gazdáiknak segítsenek az állat lefogásában. Sajnos nagyon népszerű "sporttá" vált. 1835-ben a Brit Parlament elfogadta az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényt, így szépen lassan a viadoroztatásnak leáldozott, viszont a kutya-kutya elleni harcoltatás pedig virágkorát élte, ezt könnyebb volt úgy véghez vinni, hogy ne keltsen feltűnést. Mivel a bulldogok voltak az ősök, ők nem váltak be a harcoknál, mert lomhák voltak, így a terrierekkel kezdték el keresztezni, hogy egy sokkal fürgébb fajtát kapjanak. Akkoriban pont emiatt nevezték el őket bull and terriernek. half and half, pit dog és pitbull terrier. Az 1870-es években ezeket a kutyákat angol és ír bevándorlók magukkal vitték Amerikába, ahol nagyobbra, erősebbre tenyésztették őket és új elnevezéseket is kaptak: amerikai bullterrier, yankee terrier és amerikai pitbull terrier.

Hiába is voltak az amstaff ősei gladiátor kutyák, az 1930-as évektől folyamatosan családiasították őket, így mára egyöntetűen azt lehet mondani, hogy nagyon jó családi kutyák, mindamellett, hogy fegyelmet és szigorúságot igényelnek.

^{(forrás: Staffordshire terrier története)}

 ^{Angol bullterrier története}

^{A XVIII. században tenyésztették ki ezt a fajtát, akkoriban még valóban egy harci kutyát szerettek volna létre hozni a mára már kihalt fehér angol terrier és bulldog keresztezéséből, sőt a dalmaták őseit is felhasználták. Eleinte kizárólag a fehér egyedekre irányult ez a tenyésztés. Mivel már akkoriban is fontosnak tartották a fajta küllemét, ezért kiállításokra is jártak, ezáltal pedig szoros kapcsolat alakult ki gazda és kutya a között, emiatt és az évek alatti folyamatos szelekció által elég hamar harci kutyából családi kutyává nőtte ki magát az angol bullterrier.} 

^{öviden erről a két fantasztikus fajtáról ezt lehet tudni, hogy valóban sok-sok évvel ezelőtt gladiátor és harci kutyák voltak, de mára már igazi család centrikus kanapékutyává nőtték ki magukat. Viszont azt nem szabad elfelejteni, hogy amire az őseink kitenyésztették őket, ahhoz kellett az erőnlét, erős izomzat, határtalan energia és erő,tehát a mai terrierekben is ugyanaz az erő csörgedezik. Ha gond nélkül szeretnénk együtt élni bármelyik fajtával fontos a korai szocializáció, a határok megmutatása, betartatása. Tudnia kell a kutyának, hogy a rangsorban ő hol is áll, különben nagyon hamar az ember fejére nő és ez valóban veszélyes lehet.}

^{Első kutyának semmiképpen nem ajánlanám ezek közül egyiket sem. Ha mégis, mindenáron meggyőződésed, hogy neked ilyen fajtára van szükséged irány a kutyasuli, sok-sok kutyázás, szocializáció, szabályok, szeretet és boldog életetek lehet együtt.}

 Következő részben a Staffordshire bullterrierről is ejtünk pár szót. Ugyanis a "harci" terriereknek is több fajtája van, amit szintén nem ismer az emberek nagy része.